Az utóbbi években egyre több vitát váltott ki a zártkerti ingatlanok helyzete Magyarországon. Ezek a területek sokszor már nem töltötték be eredeti, mezőgazdasági funkciójukat, mégis a jogi szabályozás továbbra is földként kezelte őket. Ez számos problémát okozott a tulajdonosoknak: nehezebb volt az értékesítés, a hitelfelvétel, és a használat sem volt összhangban a tényleges igényekkel. Erre reagálva született meg a 2025-ös törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy a zártkerti ingatlanokat egyszerűsített eljárásban művelési ág alól kivett területként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, amennyiben az adott települési önkormányzat rendeletben engedélyezi ezt a lehetőséget.
A változtatás jelentősége több irányból is érzékelhető. A tulajdonosok számára nagy előny, hogy megszabadulhatnak a korábbi kötöttségektől. Ezzel együtt könnyebbé válik a telek eladása vagy akár hitelfedezetként történő felhasználása. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a piacon élénkülést hozhat a változás: a zártkerti ingatlanok értéke megnövekedhet, hiszen jogi státuszuk tisztábbá válik, ami növeli a befektetői bizalmat is.
Ugyanakkor a módosítás nem csodaszer. Fontos hangsúlyozni, hogy a művelés alól való kivonás önmagában nem ad építési jogot. Ha egy telek korábban nem volt beépíthető, attól, hogy kikerül a mezőgazdasági kategóriából, még nem válik automatikusan lakóingatlanná. Az építkezés továbbra is a helyi építési szabályzaton, az övezeti besoroláson, a telekméreten, a közműellátottságon és az önkormányzat engedélyén múlik. Ezért az önkormányzatok szerepe kulcsfontosságú: nekik kell rendeletben meghatározniuk, hogy mely területeken teszik lehetővé a kivonást, és hol marad fenn a korábbi szabályozás.
A változás hátterében egyszerre húzódik meg a jogbiztonság erősítése és az ingatlanforgalom élénkítése. Sok településen ugyanis a zártkerti ingatlanokat valójában már régen nem művelték, hanem hétvégi háznak, hobbikertnek, esetenként állandó lakóhelyként használták. A törvény most lehetőséget teremt arra, hogy a tényleges használat és a jogi státusz közelebb kerüljön egymáshoz. Ez a tulajdonosok és a potenciális vásárlók érdekeit is szolgálja, de az önkormányzatoknak is előnyös lehet, mert rendeleteik révén szabályozott keretek között tudják alakítani a település fejlődését, vonzerejét.
Hátrányként leginkább az emelhető ki, hogy nem minden önkormányzat fog azonnal élni ezzel a lehetőséggel. Sok helyen óvatosan közelítenek a kérdéshez, hiszen a beépítési engedélyek vagy a közműfejlesztés jelentős költségekkel járhat, amelyeket a településeknek is mérlegelniük kell. Emellett csalódást okozhat, ha a tulajdonosok automatikus építési lehetőséget várnak, miközben a módosítás csak a föld jogi minősítését rendezi át.
Összességében a zártkerti törvény módosítása a tulajdonosok és a piac szempontjából kedvező, mert egyszerűsíti és tisztábbá teszi a jogi helyzetet. Haszonélvezői elsősorban a tulajdonosok és a befektetők lehetnek, de ha az önkormányzatok felelősen élnek a rendeletalkotás lehetőségével, akkor hosszabb távon a települések és a helyi közösségek is profitálhatnak belőle.
