Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda

Megváltozott illetékszabályok az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti perekben

A Polgári Törvénykönyv 5:83. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Amennyiben tehát a tulajdonostársak között nem jön létre konszenzusos megállapodás a közös tulajdon megszüntetésében, vagy annak esetleges módjában, az arra irányuló igény a bíróságon, polgári peres eljárás keretében érvényesíthető, azonban mint minden peres eljárásnak ennek is vannak költségei.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezik a bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról, így a közös tulajdon megszüntetése iránti per esetén is fizetendő illeték alapjáról, összegéről:

Az Itv. 39. § (1) bekezdése kimondja, hogy: „Az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (a továbbiakban együtt: az eljárás tárgyának értéke) (…).”

A per tárgyának az értékét dologi jogi perekben a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 21. § (1)-(2) bekezdése definiálja, illetve határozza meg, eszerint: „A per tárgyának az értéke – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. A követelés vagy más jog értéke dologi jogi perben a vitás dolog vagy dologrész, illetve dologi jog értékével egyezik meg.” 

Dologi jogi per alatt a tulajdonjoggal, használati joggal és a birtokjoggal összefüggő pereket kell érteni, ekként a közös tulajdon megszüntetése iránti per is ezen esetkörbe tartozik, ekként a pertárgyérték számításakor az ingatlannak, illetve meghatározott hányadának a forgalmi értéke irányadó.

Az ingatlan forgalmi értéke után számítandó illeték az elsőfokú peres eljárás megindításakor, azaz a kereset benyújtásakor esedékes, mely a korábban hatályos illetéktörvény szerint a peres eljárásban a pertárgyérték 6%-a, de legalább 15.000 forint, legfeljebb 1.500.000 forint volt. A peres eljárások illetékrendszere azonban egy 2025 január végén hatályba lépett törvénymódosítás szerint átalakításra került. Ennek keretében a jelenleg hatályos Itv. egyfajta sávos, kombinált számítást alkalmaz:

„A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:

  1. a) peres eljárásban
  2. aa) 300.000 forintig 18.000 forint;
  3. ab) 300.001–3.000.000 forintig 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a;
  4. ac) 3.000.001–10.000.000 forintig 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a;
  5. ad) 10.000.001–30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a;
  6. ae) 30.000.001–50.000.000 forintig 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a;
  7. af) 50.000.001–100.000.000 forintig 2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a;
  8. ag) 100.000.001–250.000.000 forintig 4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2%-a;
  9. ah) 250.000.001–500.000.000 forintig 7.039.500 forint és a 250.000.000 forint feletti rész 0,5%-a;
  10. ai) 500.000.001 forint felett 8.289.500 forint és az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a;”

A módosítás elsődleges célja az alacsony – 10 millió forint alatti – pertárgyértékű ügyek illetékterhének mérséklése volt, ezzel párhuzamosan a magasabb pertárgyértékű eljárások esetében viszont az illeték mértéke magasabbá vált, továbbá megszűnt a korábban alkalmazott felső illetékplafon.

Ugyanakkor az alábbi – a közös tulajdon megszüntetésben releváns – kedvezmény került bevezetésre:

„(1a) Ha a peres eljárásban a követelés lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos, és a pertárgyérték 10.000.001–250.000.000 forint közötti, az (1) bekezdés a) pont ad)–ag) alpontja alapján megállapított illeték 50%-át, de legalább 489.500 forintot kell megfizetni.”

Amennyiben tehát a pertárgyérték 10.000.000-250.000.000 forint közé esik, és a követelés, illetve annak egy része lakástulajdonhoz vagy azzal összefüggő vagyoni értékű joghoz kapcsolódik, a fizetendő illeték összege az általános szabályok szerint számított összeg 50%-a, de legalább 489.500 forint.

Így ezen rendelkezés elősegíti a bírósági út igénybevételéhez való hozzáférést a magasabb forgalmi értékű ingatlanok esetében is.

Amennyiben a közös tulajdont megszüntető peres eljárás megindításán gondolkozik vagy közös tulajdonnal kapcsolatos problémája akadt, keresse bátran ügyvédi irodánkat.

Jelen blog célja az ügyfelek tájékoztatása és figyelemfelhívás. Az idő múlásával a jogszabályok változhatnak, ezért is fontos, hogy ügyvédhez forduljunk, aki naprakész a jogszabályok világában. Ezen írások nem tekinthetők konkrét állásfoglalásnak. Kiemelten fontosnak tartjuk az adott jogi szakterületben jártas ügyvéd bevonását a jogi eljárások során.

A Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda országos szinten kínál ügyfélközpontú jogi szolgáltatásokat mind magánszemélyeknek, mind gazdasági társaságoknak egyaránt.

Célunk az ügyfeleink érdekeinek képviselete, legyen szó eseti vagy hosszú távú együttműködésről. Irodánk munkatársai állnak az Önök rendelkezésére akár személyes ügyvédi tanácsadás formájában Gyömrőn vagy online ügyvédi konzultáció keretein belül.

Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda fő működési területe Gyömrő és annak vonzáskörzete, többek között Péteri, Monor, Üllő, Maglód, Mende, Pécel, Gyál, Vecsés.

A budapesti ügyfeleink érdekében Budapesten az I. kerületben is lehetőség van előre egyeztett időpontokban egyeztetések és szerződések aláírására.

További bejegyzések

Jogi kérdése van?

Hívjon minket!

Call Now Button
This site is registered on wpml.org as a development site. Switch to a production site key to remove this banner.