Manapság egyre többen alapítanak céget vagy indítanak egyéni vállalkozást, így a köztudatban is kezd ismertebbé válni a TEÁOR szám vagy tevékenységi kör kifejezés. Azzal viszont már kevesen vannak tisztában, hogy mi is pontosan e kódszámok alapján történő rendszerezésnek a célja és milyen szabályok vonatkoznak rá. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a TEÁOR számok kapcsán.
TEÁOR jelentése, szakmakódok
A TEÁOR mozaikszó a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere kifejezést takarja. Gyakorlatilag a gazdasági tevékenységek egységes osztályozásáról van szó, amely a közösségi szintű statisztikai adatok gyűjtésére, elemzésére és értékelésére szolgál. A TEÁOR uniós szinten is kiemelkedő szereppel bír, hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felel minden tevékenységért, ami a TEÁOR számokkal összefügg, többek között a szakmakódok közzétételéért, nyilvántartásáért vagy frissítéséért.
A KSH a magyarországi Uniós csatlakozás előkészítésére során adta ki a TEÁOR’03-at, amit a TEÁOR’08 váltott. A két kódrendszer közti különbségeket egy fordítótábla tartalmazza. A TEÁOR kódok tulajdonképpen a NACE kódok hazai megfelelői – utóbbi az Európai Unió 1970-ben bevezetett saját szabványa. A rendszer legfontosabb módosítására 2006-ban került sor az 1893/2006/EK rendelet útján, amely verzió 2008. január 1-jétől a mai napig hatályos valamennyi tagállamra.
TEÁOR számok: milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk?
A TEÁOR számok osztályozásának alapjait korábban a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény rendezte, ami 1993 óta nem hatályos. Jelenleg a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, illetve az annak végrehajtásáról szóló 184./2017. (VII. 5.) Kormányrendelet az irányadó. A TEÁOR számok kapcsán azonban nagyobb jelentőséggel bírnak az úgynevezett Cégtörvény (cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) ide vonatkozó rendelkezései.
- A cégjegyzékben minden esetben rögzíteni kell a cég főtevékenységét, valamint annak további tevékenységi köreit a TEÁOR nómenklatúra szerinti jelölésével.
- A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles legalább a főtevékenységét megjelölni – erről a Cégbíróság bejegyzéskor értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). Természetesen nincs akadálya az egyéb tevékenységek alapításkori megjelölésének sem.
- Mind a főtevékenység, mind a további cég tevékenységi körök változását jelezni kell a NAV felé, azonban a soron következő változásbejegyzésnél az ügyvédnek aktualizálnia kell a létesítő okiratot. A szervezet elektronikus úton értesíti a Cégbíróságot, aki pedig hivatalból bejegyzi és közzéteszi a változásokat.
TEÁOR számok: hogyan épülnek fel?
A TEÁOR számok mindegyike egy betűből és négy számjegyből álló szakmakód szám. Az egyszerűség kedvéért vegyük példaként a jogi tevékenységet, amelyhez az M6910 TEÁOR kód tartozik.
- Az M betű a nemzetgazdasági ágazatot jelöli, ami jelen esetben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységre utal. Összesen egyébként 21 nemzetgazdasági ág létezik, melyeket A-tól U-ig jelölnek (oktatás (P), építőipar (F), vendéglátás (I), művészet (R) stb.)
- A 69-es szám a második szintre, vagyis az ágazatra vonatkozik – jogi, számviteli, adószakértői tevékenységre utal. Ide 88 ágazat sorolható, 01-től 99-ig számozva.
- A következő az alágazat jelölése. Példánkban ez a jogi tevékenységnek felel meg, amihez a 691-es szám tartozik. Az első két szám utal az ágazatra, míg a harmadikat alágazatonként kell érteni (összesen 272 létezik belőlük). Vagyis itt válik el egymástól a jogi (691) és a számviteli, adószakértői tevékenység (692).
- Végezetül elérkeztünk a tevékenységi körök besorolásának legrészletesebb szintjéhez, a szakágazatokhoz. Esetünkben ez szintén a jogi tevékenység lesz, amelyhez a 6910-es szakmakód tartozik – a 0 arra utal, hogy nincsenek már további szakágazatok. Amint látható, nem minden alágazat oszlik tovább erre a szintre, de például az üzleti tanácsadáson (702) belül létezik PR, kommunikáció (7021) szakágazat.
Vállalkozás tevékenységi körök: fő- és kiegészítő tevékenységek
A cég tevékenységi körei között megkülönböztetünk főtevékenységet és kiegészítő tevékenységeket. Előbbi definíció szerint az a tevékenység, amelyik a cég összes hozzáadott értékéhez a legnagyobb mértékben járul hozzá. Fontos, hogy egy vállalkozásnak csak egyetlen főtevékenysége lehet, míg minden más TEÁOR számok közül választott tevékenység másodlagos vagy kiegészítő. Utóbbiból már többel is rendelkezhet egy cég – hogy pontosan mik lehetnek azok, azt a KSH szabályozza.
Tevékenységi körök bejegyzése
Minden cég esetében kötelező a főtevékenységének felvétele és bejegyzése alapításkor. Ehhez, valamint az esetleges módosításhoz is szükség van ügyvéd közreműködésére, miután bejelentési kötelezettséggel tartozunk a Cégbíróság felé.
Kiegészítő tevékenységet azonban bármikor fel lehet venni később is eljárási költség nélkül – csak jelezni kell igényünket a könyvelő felé, aki ez ügyben intézkedik a NAV-nál. Törvényileg nincs korlátozva a másodlagosan felvehető tevékenységi körök száma, azonban célszerű mindig olyat választani, amelyet az adott cég ténylegesen végez is.
TEÁOR számok: a számla
Sokszor merül fel a kérdés, hogy a kiállított számlán csak olyan tevékenységi kör szerepelhet-e, amelyet már a cég előzetesen felvett. Régebben a vállalkozások minden tevékenységi kört bejegyeztettek, hogy szabadon állíthassanak ki számlát – ez a gyakorlat viszont jelentősen megnehezítette a TEÁOR számok és kódrendszer eredeti célját. Manapság ez már nincs így, vagyis napjainkban bármely cég vagy vállalkozás kiállíthat számlát korlátozások nélkül olyan tevékenységi körről is, amellyel nem rendelkezik.
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat sem végezni, sem pedig számlát kiállítani róluk. Ellenkező esetben ugyanis súlyos anyagi és jogi következményekkel kell szembenéznie az adott cégnek.
