Rejtett hibák ingatlan-adásvételnél: eladták a házat, de beázik a tető – ki fizeti a javítást?

Egy ingatlan adásvétele nem feltétlenül zárul le a vételár megfizetésével és a kulcsok átadásával. Ha a birtokbaadást követően súlyos műszaki hiba jelentkezik, az eladó akár évekkel később is szavatossági igénnyel szembesülhet. A kérdés azonban nem egyszerűen az, hogy ki viseli a javítás költségeit, hanem az is, hogy a hiba mikor keletkezett, felismerhető volt-e, és mit rögzítettek a felek a szerződésben.

Bevezető – amikor az ingatlanvásárlás váratlan pénzügyi kockázattá válik

Egy családi ház megvásárlása sok esetben az egyik legjelentősebb vagyoni döntés. A vételár mellett a vevő gyakran hitelkötelezettséget, felújítási terveket és hosszú távú pénzügyi vállalásokat is magára vesz.

Képzeljünk el egy helyzetet: a vevő megvásárol egy jó állapotúnak tűnő családi házat. A szerződés aláírásakor semmi nem utal komoly problémára. Néhány hónappal később azonban egy heves esőzés során beázik a tető. A szakember megállapítja, hogy a tetőszerkezet hibás kialakítása miatt jelentős javítás szükséges.

A helyreállítás költsége akár több millió forint is lehet.

A vevő szerint az eladó felelős, hiszen a probléma már a vásárláskor fennállhatott. Az eladó viszont arra hivatkozik, hogy az ingatlant megtekintett állapotban értékesítette, és a beázásról nem tudott.

Kinek van igaza?

A válasz a hibás teljesítés és a kellékszavatosság szabályain, a szerződés rendelkezésein, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokon múlik.

A jogi háttér – mikor felel az eladó a rejtett hibákért?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:157. §-a alapján hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha az ingatlan a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.

A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a hiba okának főszabály szerint már a teljesítéskor fenn kell állnia.

Ez nem jelenti azt, hogy a hibának akkor már láthatónak is kellett lennie.

Egy hibás tetőszigetelés például hosszú ideig észrevétlen maradhat. Elképzelhető, hogy csak hónapokkal később, egy jelentősebb csapadékot követően válik nyilvánvalóvá.

A jogi megítélés szempontjából ezért különbséget kell tenni a hiba keletkezése és felismerése között.

A kellékszavatosság szabályait elsősorban a Ptk. 6:159–6:167. §-ai rendezik. Ezek meghatározzák, milyen igényeket érvényesíthet a vevő, milyen feltételekkel és milyen határidőben.

Mi számít rejtett hibának?

Rejtett hibának a gyakorlatban olyan fogyatékosságot nevezünk, amely a szerződéskötéskor nem volt ismert, és amelyet a vevőnek az adott körülmények között nem is kellett felismernie.

Ilyen lehet például:

  • a tetőszerkezet hibás vízszigetelése;
  • a falazatban kialakult, kívülről nem érzékelhető nedvesedés;
  • a burkolat mögötti hibás vízvezeték;
  • a födémszerkezet feltárás nélkül nem észlelhető hibája;
  • a korábbi szakszerűtlen kivitelezésből eredő szerkezeti probléma.

Nem minden később jelentkező meghibásodás minősül azonban szavatossági hibának. Az ingatlan életkora, használtsága, ismert állapota és a szerződésben vállalt tulajdonságai egyaránt jelentőséggel bírnak.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ki fizeti a beázó tető javítását?

A legfontosabb kérdés, hogy a beázás oka már az ingatlan átadásakor fennállt-e.

Ha a tető azért ázik be, mert a korábban elvégzett kivitelezés szakszerűtlen volt, és a hiba a teljesítéskor is létezett, az eladó kellékszavatossági felelőssége felmerülhet.

Ha viszont a tető a birtokbaadást követően egy rendkívüli esemény következtében sérült meg, az önmagában nem alapozza meg az eladó felelősségét.

Mit követelhet a vevő?

A Ptk. 6:159. §-a alapján a vevő a törvényi feltételek szerint többféle szavatossági jogot érvényesíthet.

Kijavítás: kérheti a hiba megfelelő helyreállítását.

Árleszállítás: ha a feltételek fennállnak, a vételár arányos csökkentését követelheti.

A hiba kijavíttatása az eladó költségére: meghatározott feltételekkel a vevő maga is gondoskodhat a javításról, illetve mással végeztetheti el azt.

Elállás: súlyosabb esetben, a törvényi feltételek fennállásakor a szerződéstől való elállás is felmerülhet. Jelentéktelen hiba miatt azonban nincs helye elállásnak.

A jogosultságok nem minden esetben választhatók korlátozás nélkül. A kijavítás lehetősége, arányossága, az eladó magatartása és a hiba jelentősége meghatározó.

Emellett a hibás teljesítésből eredő további károk megtérítése is szóba kerülhet, ha a kártérítési felelősség feltételei fennállnak.

A legfontosabb kockázatok – amikor a bizonyítás többe kerülhet, mint a javítás

Az ingatlanok rejtett hibáival kapcsolatos jogviták egyik legnehezebb része a bizonyítás.

Egy magánszemélyek közötti használt ingatlan adásvételénél főszabály szerint a vevőnek kell bizonyítania, hogy az általa kifogásolt hiba oka már a teljesítéskor fennállt.

Ez gyakran igazságügyi műszaki szakértő bevonását teszi szükségessé.

A szakértőnek többek között azt kell vizsgálnia, hogy a beázást elhasználódás, kivitelezési hiba, karbantartási hiányosság vagy később bekövetkezett káresemény okozta-e.

Egy többmilliós javítási költség így további szakértői, ügyvédi és esetleges perköltségekkel egészülhet ki.

Mennyi ideig felelhet az eladó?

A Ptk. 6:163. § (2) bekezdése alapján az ingatlanra vonatkozó kellékszavatossági igény főszabály szerint a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.

Ez azonban nem jelent automatikus ötéves garanciát az ingatlan minden meghibásodására.

A vevőnek a hibát annak felfedezése után késedelem nélkül közölnie kell az eladóval. Az elévülésre, annak esetleges nyugvására vagy megszakadására külön szabályok vonatkoznak.

Az időmúlás a bizonyítást is megnehezítheti: minél később történik meg a műszaki vizsgálat, annál nehezebb lehet megállapítani a hiba eredeti okát.

Tipikus hibák és tévhitek az ingatlan-adásvételnél

„Megtekintett állapotban vettem, ezért semmit nem követelhetek.”

Ez az egyik leggyakoribb tévhit.

A megtekintett állapotra vonatkozó szerződéses kikötés önmagában nem jelenti azt, hogy az eladó minden rejtett hibáért fennálló felelőssége megszűnik.

A Kúria joggyakorlatában is hangsúlyos a vevő által ismert, felismerhető és valóban rejtett hibák elhatárolása.

Egy régi, szemmel láthatóan elhasználódott épület esetében ugyanakkor a vevőtől elvárható körültekintés megítélése eltérhet egy újszerű ingatlan vásárlásától.

„Az eladó nem tudott a hibáról, ezért nem felel.”

A kellékszavatosság főszabály szerint nem az eladó felróhatóságán alapul.

Ezért önmagában az a körülmény, hogy az eladó nem ismerte a hibát, nem feltétlenül mentesíti a szavatossági felelősség alól.

Más kérdés, ha a felek a felelősséget érvényesen korlátozták, vagy a vevő a hibát ismerte, illetve ismernie kellett.

„Ha beázik a tető, az eladó köteles azonnal kifizetni a teljes tetőcserét.”

Ez sem feltétlenül igaz.

A szavatossági igénynek a tényleges hibához és annak jogszerű megszüntetéséhez kell igazodnia.

Egy részleges szigetelési hiba nem minden esetben indokolja a teljes tetőszerkezet cseréjét. Az indokolatlan értéknövelés és a szükséges helyreállítás költségeit el kell határolni.

Milyen stratégiai lehetőségek rejlenek a helyzetben?

A megfelelően előkészített ingatlan-adásvételi szerződés nem pusztán a tulajdonjog átruházásának dokumentuma, hanem kockázatkezelési eszköz.

Egy gondosan kialakított szerződésben rögzíthető az ingatlan ismert műszaki állapota, a korábbi javítások ténye, a feltárt hibák, az eladó tájékoztatásai és a felek által vállalt kötelezettségek.

A felelősség szerződéses korlátozása bizonyos esetekben lehetséges, azonban annak érvényessége a felek jogállásától, a kikötés tartalmától és a kötelező jogszabályi rendelkezésektől függ. A fogyasztó és vállalkozás közötti ügyletekben különösen szigorú korlátok érvényesülnek.

Üzleti célú ingatlanvásárlásnál a műszaki és jogi átvilágítás együtt teremthet megfelelő döntési alapot.

Egy befektetési célú épületnél a rejtett hiba nemcsak javítási költséget jelenthet, hanem bérbeadási bevételkiesést, finanszírozási problémát vagy a tervezett beruházás késedelmét is.

A megelőzés költsége ezért gyakran lényegesen alacsonyabb, mint egy későbbi jogvita teljes pénzügyi terhe.

Szakértői javaslatok – hogyan előzhetők meg a költséges jogviták?

1. Ingatlanvásárlás előtt kérjen műszaki állapotfelmérést. Különösen régebbi családi házaknál indokolt a tetőszerkezet, a vízszigetelés, a falazat és a gépészeti rendszerek vizsgálata.

2. Az ismert hibákat tételesen rögzítsék. Az általános állapotleírás helyett célszerű pontosan meghatározni, mely hibákról kapott tájékoztatást a vevő.

3. Őrizzék meg az értékesítés során keletkezett dokumentumokat. A hirdetés, az elektronikus levelezés, a fényképek és a korábbi felújítási számlák később fontos bizonyítékok lehetnek.

4. Hiba észlelésekor haladéktalanul értesítsék az eladót. A hibaközlés lehetőleg írásban történjen, pontos leírással és fényképes dokumentációval.

5. A javítás előtt gondoskodjanak a bizonyítékok megőrzéséről. Sürgős kárelhárítás esetén is célszerű dokumentálni az eredeti állapotot, és lehetőség szerint szakemberrel rögzíttetni a hiba okát.

6. Ne vállaljanak automatikusan felelősséget, és ne utasítsák el automatikusan az igényt. Az eladói és vevői álláspont kialakításához egyaránt szükséges a szerződés és a műszaki körülmények vizsgálata.

7. Vizsgálják meg a peren kívüli megállapodás lehetőségét. Egy megalapozott szakvéleményre épülő egyezség gyakran gyorsabb és gazdaságosabb, mint egy elhúzódó per.

Összegzés – az ingatlan valódi értékét a jogi biztonság is meghatározza

Egy beázó tető első látásra műszaki probléma. Jogi szempontból azonban a szerződéses kockázatmegosztás, a bizonyíthatóság és a felelősség kérdéseit is felveti.

A megfelelő döntés nem feltétlenül az azonnali perindítás vagy a követelés kategorikus elutasítása.

Sokkal inkább annak feltárása, hogy mi okozta a hibát, mikor állt elő, milyen kötelezettségeket vállaltak a felek, és milyen megoldás szolgálja leginkább a hosszú távú vagyoni érdekeiket.

Az ingatlan-adásvétel valódi biztonságát nem önmagában a szerződés aláírása, hanem a kockázatok előzetes felismerése és megfelelő jogi kezelése teremti meg.

Gyakran Ismételt Kérdések

1. Felel az eladó, ha az ingatlan a vásárlás után beázik?

Igen, felmerülhet a kellékszavatossági felelőssége, ha a beázást okozó hiba már a teljesítéskor fennállt, és a felelősség egyéb jogi feltételei is teljesülnek.

2. Mi történik, ha az eladó nem tudott a hibáról?

A tudomás hiánya önmagában nem zárja ki a kellékszavatosságot. A szerződés rendelkezéseit és a hiba körülményeit is vizsgálni kell.

3. Mennyi ideig érvényesíthető szavatossági igény ingatlannál?

Főszabály szerint a teljesítéstől számított öt év az elévülési idő. A hibát felfedezését követően késedelem nélkül közölni kell.

4. Kizárja a szavatosságot a „megtekintett állapotban” kifejezés?

Nem automatikusan. Elsősorban az ismert vagy felismerhető hibák megítélésénél lehet jelentősége.

5. Követelheti a vevő a teljes tetőcsere árát?

Csak akkor lehet megalapozott ilyen igény, ha a szükséges és arányos helyreállítás, valamint a választott szavatossági jog feltételei ezt indokolják.

6. Ki bizonyítja, hogy a hiba már a vásárláskor fennállt?

Magánszemélyek közötti adásvételnél főszabály szerint a vevő. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél külön bizonyítási szabályok is alkalmazandók lehetnek.

7. Mit tegyek, ha az eladó nem hajlandó együttműködni?

A hibát és a közlést dokumentálni kell, szükség esetén műszaki szakvéleményt kell beszerezni, majd ügyvédi segítséggel mérlegelni a felszólítás, az egyezség és a jogi igényérvényesítés lehetőségeit.


A jogi kérdések többsége nem akkor kezdődik, amikor a probléma már láthatóvá válik, hanem jóval korábban. A megfelelő időben igénybe vett jogi tanácsadás jelentős kockázatoktól és költségektől kímélheti meg Önt vagy vállalkozását.

Amennyiben kérdése merül fel a témával kapcsolatban, a Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda készséggel áll rendelkezésére személyre szabott jogi tanácsadással.

Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda

Jelen blog célja az ügyfelek tájékoztatása és figyelemfelhívás. Az idő múlásával a jogszabályok változhatnak, ezért is fontos, hogy ügyvédhez forduljunk, aki naprakész a jogszabályok világában. Ezen írások nem tekinthetők konkrét állásfoglalásnak. Kiemelten fontosnak tartjuk az adott jogi szakterületben jártas ügyvéd bevonását a jogi eljárások során.

A Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda országos szinten kínál ügyfélközpontú jogi szolgáltatásokat mind magánszemélyeknek, mind gazdasági társaságoknak egyaránt.

Célunk az ügyfeleink érdekeinek képviselete, legyen szó eseti vagy hosszú távú együttműködésről. Irodánk munkatársai állnak az Önök rendelkezésére akár személyes ügyvédi tanácsadás formájában Gyömrőn vagy online ügyvédi konzultáció keretein belül.

Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda fő működési területe Gyömrő és annak vonzáskörzete, többek között Péteri, Monor, Üllő, Maglód, Mende, Pécel, Gyál, Vecsés.

A budapesti ügyfeleink érdekében Budapesten az I. kerületben is lehetőség van előre egyeztett időpontokban egyeztetések és szerződések aláírására.

További bejegyzések

Jogi kérdése van?

Hívjon minket!

Call Now Button
This site is registered on wpml.org as a development site. Switch to a production site key to remove this banner.