Mikor kötelező jogi képviselet igénybevétele?

Kötelező jogi képviselet nem csak a peres eljárások esetén fordulhat elő. A bírósági tárgyalások egy jelentős részén túl jogrendszerünk előírja az ügyvédi közreműködést például az ingatlan- vagy cégügyekben, de bizonyos esetekben a családjogi, illetve csőd- és felszámolási ügyekben is. Ebben a cikkben összegezzük, hogy milyen esetekben kötelező a jogi képviselet.

KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET A PERES ELJÁRÁSOK SORÁN

A büntető, polgári és közigazgatási perrendtartás egyaránt meghatározza azt, hogy az adott peres eljárásban mikor kötelező a jogi képviselet igénybevétele.

Kötelező jogi képviselet a büntetőeljárásban

A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

• a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint, ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
• a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
• e törvény erről külön rendelkezik.

Kötelező jogi képviselet a polgári peres eljárásban

Főszabály szerint a peres eljárás során kötelező a jogi képviselet, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben – ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is –, valamint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára.

A járásbíróság hatáskörébe az alábbi ügyek tartoznak:

• azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve
  • a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
  • a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek,
  • a közérdekből indított perek,
  • a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
  • a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
  • a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek,
  • az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
  • a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek,
• a személyi állapotot érintő perek,
• a végrehajtási perek.

Ez azt jelenti, hogy kötelező jogi képviselet igénybevétele a polgári peres eljárás alábbi eseteiben:

• ha elsőfokon a Törvényszék jár el (munkaügyi perekben azonban nem kötelező a jogi képviselet),
• másodfokon a Törvényszék vagy az Ítélőtábla előtti eljárásban,
• másodfokon vagy felülvizsgálati eljárásban a Kúria előtt.

Kötelező jogi képviselet a közigazgatási peres eljárásban

A közigazgatási perek során kötelező jogi képviselet szükséges

• a Kúria előtt,
• azokban az ügyekben, amelyekben a Fővárosi Törvényszék a kizárólagosan illetékes:
  • a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével arra a jogvitára, amely
    • törvény eltérő rendelkezésének hiányában az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányzati főhivatal,
    • a vasúti igazgatási szerv,
    • a légiközlekedési hatóság és
    • a Magyar Nemzeti Bank

közigazgatási tevékenységével kapcsolatos,

• a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvitára, valamint
  • a köztestület, annak szerve, illetve tisztségviselője közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita, a köztestület szervei, illetve tisztségviselői közötti jogvita, továbbá a köztestület, szervei, illetve tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló szerv közötti jogvita elbírálására.
• a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben.

MILYEN EGYÉB ESETEKBEN KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET IGÉNYBEVÉTELE?

A szerződéskötés szabályait a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi része tartalmazza. A legtöbben bele sem gondolnak abba, hogy a boltban a legegyszerűbb bevásárlás is szerződéskötésnek minősül. Az eladó eladja, a vevő pedig megveszi az árut, a szerződés pedig közöttük szóban jön létre. Ezek az úgynevezett szokásos mértékű vagy mindennapi ügyletek. Ezek mellett mind a Ptk., mind pedig más jogszabályok előírnak bizonyos ügytípusokat, melyek során kötelező jogi képviseletet igénybe venni.

Előzetes jognyilatkozat

Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére

• megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;
• kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és
• meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.

Az előzetes jognyilatkozat nem szerződés, hanem egyoldalú jognyilatkozat. Az esete azonban annyiban speciális, hogy ha a nyilatkozattevő nem a gyámhatóság előtt teszi meg a nyilatkozatát, azt csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban teheti meg. Ez azt jelenti, hogy a két tanúval ellátott okirat és a saját kézzel írt okirat sem elfogadható erre az esetre.

Gazdasági társaságok és szövetkezetek alapítása és módosítása

Ez az egyik legtipikusabb és legtöbbek által ismert esetkör arra vonatkozóan, hogy mikor kötelező a jogi képviselet. A Ptk. szerint a gazdasági társaság létesítő okiratát, illetve a szövetkezet alapszabályát közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító kamarai jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A társaságok alapítása vagy módosítása során a cégbíróság előtti eljárásban is kötelező jogi képviselet igénybevétele.

Házastársi/élettársi tartás vagy gyermektartás egyszeri juttatással

A házastársak/élettársak vagy a szülők közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles házastárs/élettárs vagy szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.

Házastársak közötti szerződések

A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént.

Házastársi közös vagyon megosztása

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.

Házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés

A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése

A házasulók vagy a házastársak/élettársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szülő egyedüli vagyonkezelői joga

A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők kölcsönösen vagy külön-külön meghatalmazást adhatnak egymásnak arra vonatkozóan, hogy a gyermek vagyonát az egyik szülő a másik helyett kezelje. A meghatalmazás akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Ingatlan-nyilvántartást érintő ügyek

A cégügyek mellett az ingatlanügyek a másik olyan terület, amelyről gyakorlatilag mindenkinek eszébe jut, hogy ingatlannal kapcsolatos szerződés esetén kötelező jogi képviselet ellátása. Adásvételi, ajándékozási, tartási vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződések, termőfölddel kapcsolatos ügyek, társasház alapítása – ezek a mindennapi életben leggyakrabban előforduló és legtöbbek által ismert, ingatlant érintő ügytípusok, amelyek esetén elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés.

A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, kötelező jogi képviselet biztosítása.

Csődeljárás és felszámolási eljárás

Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről kötelező jogi képviselet szükséges.

A felszámolási eljárásban az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére meginduló eljárásban a kérelem benyújtása tekintetében a kérelmező részéről kötelező jogi képviselet igénybevétele.