A gazdasági társaságok, mint munkáltatók gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor pl.: egy innovatív megoldással foglalkoznak, vagy esetleg üzleti előnyt biztosító innovatív gazdasági tevékenységet végeznek, azonban az általuk alkalmazott munkavállaló valamilyen okból távozik a cégtől azzal a tudással felvértezve, amit a korábbi munkáltatójánál megszerzett.
A munkáltatókat védendő, ilyen esetekben alkalmazható a versenytilalmi megállapodás, mely korlátozott ideig, de a korábbi munkáltató gazdasági érdekeinek védelmére hatékony jogvédelmi eszköz lehet.
Nézzük, milyen alapvető jellegzetességei vannak a versenytilalmi megállapodásnak:
- A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné.
- Ezen kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet.
- Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel – újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.
- Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
- A versenytilalmi megállapodást írásba kell foglalni.
- A munkavállaló, ha munkaviszonyát azonnali hatállyal szünteti meg, a megállapodástól elállhat.
- A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a megállapodásból származó jogok és kötelezettségek az átvevő munkáltatóra átszállnak.
- Kötbért is lehet kikötni, mely kikötés esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései irányadók.
Azonban a megállapodás részleteire is figyelnünk kell, annak érdekében, hogy egy esetleges peres eljárás során is helytállóan tudjuk érvényesíteni a munkáltatói érdekeinket, ezért az alábbiakra is tekintettel kell lennünk:
- a versenytársi helyzet tisztázása során a cégjegyzékben szereplő adatokat kell kiindulási alapnak tekinteni
- azonban a cégjegyzék adataival szemben is lehetőség van annak bizonyítására, hogy az új munkáltató olyan versenytársnak tekinthető-e, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti
- a versenytilalmi megállapodás tartalmának értékelésekor – különösen a tiltott tevékenységi kör meghatározásánál – a felek szerződéskötéskori akarata az irányadó, ezért körültekintően kell lehatárolni a tiltani kívánt tevékenységi kört
- A tiltott tevékenységi körnek megfelelően körülírtnak kell lenni ahhoz, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit védje, azonban másik oldalról nem korlátozhatja méltánytalanul és túlzottan a munkavállaló jövedelemszerző tevékenységét
- a versenytilalmi megállapodásban az ellenérték csak pénzbeli lehet
- rendkívül fontos a mindenre kiterjedő, körültekintően elkészített megállapodás, mivel a felek valamely lényeges kérdésben való megállapodásának hiányában a versenytilalmi megállapodás nem jön létre
- Amennyiben a felek a versenytilalmi megállapodásban kikötöttek ellenértéket, de annak megfelelőségét utóbb vitatják, és:
a.) az azonos időszakra járó alapbér egyharmad részét az ellenérték nem érte el, a részleges érvénytelenség szabályai az irányadóak,
b.) ha az ellenérték eléri a törvényi minimumot, de a korlátozással a fél azt nem találja arányosnak, részleges érvénytelenségre hivatkozás esetén a „megfelelőség” vizsgálandó
Alapvetően – mint a polgári jog számos területén – a versenytilalmi megállapodást is a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
Abban az esetben, ha a korábbi munkáltató gazdasági társaságot egy másik gazdasági társaság átveszi, a versenytilalmi megállapodásból származó jogok és kötelezettségek, hasonlóan a munkajogviszonyokhoz, ex lege átszállnak az átvevő munkáltatóra.
