Váláskor (élettársak esetén a kapcsolat megszűnésekor) a legtöbb vitát, a gyermektartásdíj mértékének megállapítása mellett, az tud generálni, hogy hogyan legyen szabályozva a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás. Erre mindenképpen megoldást kell találni, mert attól még, hogy a szülői felügyelet csak az egyik szülőt fogja megilletni és a gyermek is csak az egyikkel fog élni, a másik szülőnek akkor is joga lesz kapcsolatot tartani a gyermekkel, attól őt eltiltani nem lehet.
Itt is, mint minden más esetben az a legjobb és jogi szempontból legegyszerűbb, ha a felek meg tudnak egyezni egymással, ellenkező esetben a bíróság fog dönteni. Házastársak esetén erre a házassági bontóperben van lehetőség, élettársak esetén pedig a szülői felügyelet rendezése iránti perben.
Az alábbiakban a kapcsolattartás legfontosabb szabályait tekintjük át:
A kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást (meglátogatást), a gyermek meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel való huzamos (több napos) együttlétet, valamint a találkozás nélküli (pl. telefonos, internetes) kapcsolattartást.
A szülőknek a későbbi viták elkerülése érdekében érdemes a kapcsolattartás módját, időtartamát, gyakoriságát részletesen, mindenre kiterjedően leszabályozni, a felek közti együttműködés hiányában akár órára pontosan meghatározni az elvitel és visszahozatal idejét, napra pontosan dönteni az ünnepek és szünetek egymás közti elosztásáról.
Megegyezés hiányában, ha a fentebb említett perek valamelyike folyamatban van, a per során a bíróságtól lehet kérni, hogy rendezze a kapcsolattartást, illetve a bíróság a gyermek érdekében kérés nélkül, hivatalból is dönthet. Ha egyik fél sem kezdeményezett pert, akkor a gyámhatóság tud dönteni a láthatásról.
A bíróság (gyámhatóság) a szülőket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket minden esetben meg fogja hallgatni a döntés előtt. Figyelembe veszi továbbá a gyermek korát, egészségi állapotát, életkörülményeit és a szülők személyes körülményeit. A döntésben meg fogja határozni a kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, folyamatos vagy időszakos voltát, a gyermek átadásának, visszaadásának helyét, idejét, módját, rendelkezik az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, az elmaradásra vonatkozó értesítési kötelezettségről, illetve, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor (ilyenkor a gyermekjóléti központban egy felügyelő szakember jelenlétében találkozhat csak a szülő a gyermekével).
Ha utóbb megváltoznak a körülmények és módosítani szükséges a láthatási szabályokat, a módosítást bírósági döntés esetén a bíróságtól lehet kérni, egyéb esetben a gyámhatóságtól.
