Az üzletrész ára csak egy szám – a kockázat a részletekben van

A vételár meghatározása csak a folyamat eleje. Egy professzionális üzletrész-átruházási szerződésnek nem az adásvétel tényét kell rögzítenie, hanem a vevőt kell megvédenie a cég múltjából eredő kockázatoktól. Legyen szó egy folyamatban lévő adóellenőrzésről, egy eltitkolt kezességvállalásról vagy egy korábbi munkavállaló függőben lévő peréről, ezek a terhek az üzletrésszel együtt „érkeznek”.

3 dolog, amit mindenképpen ellenőrizzen a szerződésben:

1. Kiterjesztett eladói szavatosságvállalás: Nem elég, ha az eladó kijelenti, hogy az üzletrész per-, teher- és igénymentes. A szerződésnek ki kell térnie arra is, hogy a társaságnak nincs a könyveiben nem szereplő tartozása, és minden korábbi adóbevallása megfelelt a jogszabályoknak.
2. Versenytilalmi záradék: Képzelje el, hogy megveszi a céget, majd az eladó két hónap múlva az utca túloldalán nyit egy pontosan ugyanazzal foglalkozó vállalkozást, és elviszi a legjobb ügyfeleket. Megfelelő szankciókkal ellátott versenytilalmi tilalom nélkül ez ellen alig tud védekezni.
3. Hatályosulási feltételek és vételár-visszatartás: A vételár utolsó részletét csak akkor szabad kifizetni, ha minden feltétel teljesült (például az új ügyvezető bejegyzése megtörtént, vagy az eladó átadta a teljes iratanyagot).

Szakértő segítség Pest vármegyében

Irodánk Monor, Gyömrő és a környező települések vállalkozóinak nyújt teljes körű támogatást a cégátvilágítás (due diligence) és a szerződéskötés során. Ne bízza a véletlenre befektetése biztonságát.

Miért kritikus a munkaidő-keret a gépkocsivezetőknél?

A gépkocsivezetők munkája jellegéből adódóan nem szorítható be a hétfőtől péntekig, napi 8 órás keretek közé. A várakozási idők, a határátlépések és a változó menetidők miatt a munkaidő-keret alkalmazása nemcsak lehetőség, hanem a hatékony működés alapfeltétele.

Sok munkáltató azonban elköveti azt a hibát, hogy bár a gyakorlatban keretben dolgoztatja a sofőröket, a munkaszerződésekben ez nem szerepel megfelelően, vagy elmarad a keret szabályszerű elrendelése.

A 3 leggyakoribb hiba, amiért a hatóság büntet:

1. A keret írásbeli elrendelésének hiánya: A Munka törvénykönyve (Mt. 93. §) előírja, hogy a munkaidő-keret kezdő és befejező időpontját, valamint a tartamát írásban kell meghatározni és közzétenni. Ennek hiányában a foglalkoztatás általános munkarendnek minősül, így minden „túlóra” után pótlék jár.
2. A Kkt. speciális szabályainak figyelmen kívül hagyása: A közúti közlekedésről szóló törvény (Kkt. 18/E. §) szerint a gépkocsivezetők beosztását legalább 12 órával a munkavégzés előtt közölni kell. Ha ez elmarad, a beosztás jogellenes.
3. A pihenőidők és a vezetési idők keverése: Gyakori tévhit, hogy az 561/2006/EK rendelet szerinti vezetési idők betartása egyet jelent a munkaügyi szabályok betartásával. Ez nem igaz: a munkaügyi ellenőrzés a magyar Mt. és Kkt. alapján vizsgálja a munkaidő-nyilvántartást.

Segítség a Pest vármegyei fuvarozóknak

A Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda kiemelt figyelmet fordít a Monor, Cegléd és Gyömrő környéki szállítmányozási vállalkozások jogi támogatására. Ismerjük a helyi sajátosságokat és a hatósági elvárásokat, így célzott segítséget tudunk nyújtani a munkaügyi dokumentáció rendbetételében.

Hogyan segíthetünk Önnek?

• Audit: Átvilágítjuk meglévő munkaszerződéseit és munkaügyi nyilvántartásait.
• Szerződésmódosítás: Elkészítjük a gépkocsivezetőkre szabott, munkaidő-keretet rögzítő szerződésmintákat.
• Tanácsadás: Segítünk a Kkt. és az Mt. közötti összhang megteremtésében, hogy Önnek csak a fuvarozással kelljen foglalkoznia.

Ne várja meg a következő munkaügyi ellenőrzést!

Vegye fel a kapcsolatot irodánkkal, és tegye jogbiztossá vállalkozását.

Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda

A modern ismerkedés világában a Tinder-randik többsége könnyed élmény marad, azonban előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor egy alkalmi találkozásból váratlan terhesség származik. Amikor a felek között nincs tartós párkapcsolat, a gyermek érkezése számos jogi és anyagi kérdést vet fel. Ebben a bejegyzésben a Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat az apaság megállapításától a tartásdíjig.

I. Apaság megállapítása: Mikor és hogyan történik?

Házasságon kívül született gyermek esetén az apasági jogállás nem jön létre automatikusan. Ha a felek között vita van az apaság kérdésében, a jogi rendezésnek két fő útja van:

1. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat: Ha a férfi elismeri az apaságot, közokiratba foglalt nyilatkozatot tehet (például közjegyzőnél, a gyámhatóságnál vagy az anyakönyvvezetőnél). Fontos tudni, hogy ez a nyilatkozat csak akkor tehető meg, ha a férfi legalább tizenhat évvel idősebb a gyermeknél, és az anya is hozzájárul a nyilatkozathoz.
2. Apasági per: Amennyiben a vélelmezett apa nem tesz elismerő nyilatkozatot, az anya vagy a gyermek (bizonyos esetekben a gyámhatóság) pert indíthat az apaság bírósági megállapítása iránt. A bíróság ilyenkor azt vizsgálja, hogy az érintett férfi a fogamzási időben az anyával nemi kapcsolatot létesített-e, és a körülmények alapján alaposan következtethető-e az apasága.

II. DNS-vizsgálat: Magánúton vagy bírósági elrendelésre?

Gyakori konfliktusforrás, ha az anya már a terhesség alatt drága, prenatális (születés előtti) DNS-vizsgálat elvégzésére és annak finanszírozására kötelezné a férfit.

Szakértői tanács: A bírói gyakorlat szerint senki nem kötelezhető a terhesség alatti magán-DNS-vizsgálat elvégzésére vagy annak kifizetésére. A bíróság a születés után, az apasági per keretében rendel el hivatalos, igazságügyi szakértői vizsgálatot. Ennek költségeit főszabály szerint a pervesztes fél viseli, de a per során a bíróság rendelkezik a költségek előlegezéséről is.

III. Anyagi felelősség és gyermektartásdíj

Az apaság megállapítását követően a szülőt tartási kötelezettség terheli, amely független attól, hogy a gyermek tervezett volt-e vagy sem.

• Gyermektartásdíj: A Ptk. alapján a tartásdíj mértéke gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százaléka. A bíróság egyedi mérlegelés alapján határozza meg az összeget, figyelembe véve a gyermek indokolt szükségleteit és a szülők teherbíró képességét.
• Szülési költségek megtérítése: Az apa a Ptk. vonatkozó rendelkezései (4:212. §) alapján köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségek és a terhesség, valamint a gyermekágyas időszak alatti tartás arányos részét is.

IV. Megtévesztés a fogamzásgátlásról: Mentesít a felelősség alól?

Sokszor felmerül védekezésként, hogy az anya megtévesztette a partnert a fogamzásgátló eszközök (pl. tabletta) használatáról. Fontos tisztázni: a hazai bírói gyakorlat következetes abban, hogy a szexuális kapcsolat önkéntes vállalásával mindkét félnek számolnia kell a fogamzás kockázatával. A gyermek tartáshoz való joga objektív, és minden esetben megelőzi a szülők közötti, védekezéssel kapcsolatos vitákat. A megtévesztés ténye nem mentesít a tartásdíj fizetése alól.

V. Tudatos ismerkedés: Útravaló a fiatalabb generációnak

Az online ismerkedés és a Tinder világa nagy szabadságot ad, de ez a szabadság jogi felelősséggel is jár. Annak érdekében, hogy a randizás ne torkolljon évtizedekig tartó jogi csatározásba, érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat:

• Azonosíthatóság: Bár az alkalmazások anonimitást sugallnak, egy esetleges eljáráshoz elengedhetetlen a másik fél azonosítása. Jogi szempontból kockázatos, ha valakinek csak a keresztnevét és a becenevét ismeri.
• Közös felelősség: Ne hagyatkozzon kizárólag a másik fél szóbeli ígéretére a védekezéssel kapcsolatban. A kettős védekezés (pl. óvszer és tabletta együttesen) nemcsak egészségügyi, hanem jogi biztonságot is nyújt.
• Hosszú távú hatások: Egyetlen alkalmi kapcsolatból született gyermek után is legalább 18 (továbbtanulás esetén akár 25) évig tartó anyagi és erkölcsi kötelezettség keletkezik. Ez alapjaiban határozhatja meg a jövőbeni életvitelét és anyagi mozgásterét.
• Kommunikáció: Az üzenetváltások (screenshotok) egy esetleges perben bizonyítékként szolgálhatnak a kapcsolat jellegére vagy az apaság valószínűsítésére vonatkozóan. Kommunikáljon tudatosan és tiszteletteljesen.

VI. Mi a teendő, ha Ön érintett?

Ha váratlan apasági igényt jelentettek be Önnel szemben, vagy Ön szeretné érvényesíteni igényét, javasoljuk az alábbi lépéseket:

1. Őrizze meg a bizonyítékokat: Minden írásos kommunikációt (Messenger, Tinder, SMS) mentsen el.
2. Kérjen szakértői tanácsot: Ne tegyen elhamarkodott elismerő nyilatkozatot, de ne is zárkózzon el a párbeszédtől. Egy ügyvéd segíthet a békés rendezésben vagy a peres stratégia kialakításában.
3. Várja meg a hivatalos vizsgálatot: Ha kétségei vannak, ne fizessen előre drága magán-DNS-teszteket; várja meg a bíróság által kirendelt, jogilag kötőerejű szakértői véleményt.

A Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda tapasztalt segítséget nyújt apasági perekben és családjogi vitákban, segítve ügyfeleit abban, hogy a legnehezebb helyzetekben is jogilag megalapozott döntéseket hozzanak.

A fogyasztóvédelmi jogviták rendezésének egyik legnépszerűbb módja Magyarországon a békéltető testületi eljárás. Gyors, ingyenes és elvileg egyszerű. Budapesti ügyvédként azonban nap mint nap látom, hogy a látszólagos egyszerűség komoly jogi csapdákat rejt. Egy rosszul megfogalmazott kérelem vagy egy elszalasztott határidő akár a későbbi bírósági igényérvényesítést is ellehetetlenítheti.

Ebben a bejegyzésben a Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda szakértői csapata összegyűjtötte a leggyakoribb buktatókat.

1. A kötelező erejű döntés csapdája (A 2024-es változás)

Sokan még a régi szabályok szerint gondolkodnak, miszerint a békéltető testület döntése csak akkor kötelező a vállalkozásra, ha az alávetési nyilatkozatot tett. Ez 2024. január 1-jétől megváltozott.

A kockázat: Ha a fogyasztó igénye nem haladja meg a 250.000 forintot, a testület akkor is hozhat kötelezést tartalmazó határozatot, ha a cég nem ismerte el a testület hatáskörét. Ez a határozat végrehajtható, így a vállalkozásoknak sokkal komolyabban kell venniük az eljárást, mint korábban.

2. Hiányos bizonyítás: A békéltető nem nyomozóhatóság

Bár a békéltető testületi eljárás informálisabb, mint egy polgári per, a bizonyítási teher itt is létezik. Gyakori hiba, hogy a felek csak “elmesélik” a történetet, de nem csatolnak dokumentumokat.

Mire figyeljen:

• Mentse el az összes e-mailt és chat-beszélgetést.
• Készítsen fotókat a hibás termékről vagy a félkész kivitelezésről.
• Őrizze meg a nyugtát, számlát és a jótállási jegyet.
• Dokumentálja a panaszkezelés megkísérlését (ez az eljárás megindításának feltétele).

3. Az egyezség, ami végleges: Nincs út vissza

Az eljárás elsődleges célja az egyezség. Ha a felek megállapodnak és ezt a testület jóváhagyja, az egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint egy bírósági ítéletnek.

A buktató: Ha Ön aláír egy egyezséget, amelyben lemond a további igényeiről egy kisebb összegért cserébe, később hiába derül ki, hogy a kár sokkal nagyobb, már nem fordulhat bírósághoz. Ügyvédi tanácsadás nélkül soha ne írjon alá olyan egyezséget, amelynek hosszú távú hatásaival nincs tisztában.

4. A jogi képviselet hiánya: “Majd én megoldom”

Sokan úgy gondolják, hogy mivel a békéltetéshez nem kötelező az ügyvéd, nincs is rá szükség. Ez tévedés. A vállalkozások oldalán gyakran dörzsölt jogászok állnak, akik a Ptk. szavatossági és jótállási szabályait (például a Ptk. 6:159. §-t) a saját javukra értelmezik.

Miért kell az ügyvéd: Egy szakértő jogász már a kérelem összeállításakor tudja, melyik jogszabályi helyre kell hivatkozni ahhoz, hogy a testület a fogyasztónak adjon igazat. A Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda segít a stratégia felépítésében, hogy Ön ne maradjon alul a multicégek jogászaival szemben.

5. A határidők és a bírósági út elszalasztása

Ha a békéltető testület döntése kedvezőtlen, vagy a vállalkozás nem teljesíti az ajánlást, a következő lépés a bíróság. Itt azonban szigorú határidők ketyegnek. A békéltető testületi eljárás nem szakítja meg az elévülést minden esetben, és a határozat megtámadására is rövid idő áll rendelkezésre.

Összegzés: Ne menjen felkészületlenül a békéltetésre

A békéltető testület kiváló eszköz, de csak akkor, ha tudatosan használjuk. Akár fogyasztóként keresi az igazát, akár vállalkozásként kapott idézést, a tét nagy.

Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda – Szakértő jogi segítség Budapesten, Pest-megyében és Gyömrőn. 

Segítségre van szüksége fogyasztóvédelmi ügyben? Ne várja meg, amíg elszaladnak a határidők. Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma, és készítsük el közösen a győztes stratégiát.

A jogi eljárások során az egyik leggyakoribb mondat, ami elhangzik a Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda személyes vagy online konzultációin: „De hát nekem van igazam!” Ez a kijelentés azonban a tárgyalóteremben önmagában kevés. Legyen szó egy budapesti vagy egy monori, Pest megyei perről, a bíróság nem az abszolút igazságot keresi, hanem a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozza meg döntését.

Ebben a bejegyzésben körbejárjuk, miért válik el egymástól a valóság és a jogi valóság, és mit tehetünk azért, hogy az igazunkat érvényesíteni is tudjuk a bíróság előtt.

I. Igazság kontra jogi igazság

A hétköznapi életben az igazság az, ami ténylegesen megtörtént. A jog világában viszont csak az létezik, ami a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) szigorú szabályai szerint igazolható.

Ha valaki kölcsönadott egymillió forintot egy ismerősének tanúk és papír nélkül, az objektív igazság az, hogy a tartozás fennáll. Ha azonban az adós ezt letagadja, a jogi valóság az lesz, hogy a tartozás nem létezik, mert a hitelező nem tudja teljesíteni a bizonyítási kötelezettségét.

II. A bizonyítási teher: Ki lép először?

A magyar polgári perjog alapvető szabálya a bizonyítási teher megosztása. A Pp. 265. § (1) bekezdése kimondja: a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

Ez azt jelenti, hogy ha Ön állít valamit (például egy hibás teljesítést vagy egy elmaradt kifizetést), Önnek kell elé tárnia azokat az eszközöket, amelyek ezt alátámasztják. Akár a Monori Járásbíróság, akár a Budapest Környéki Törvényszék előtt folyik az eljárás, a bíróság nem nyomoz a felek helyett: a passzivitás szinte minden esetben a per elvesztéséhez vezet.

III. Milyen bizonyítékok számítanak a bíróságon?

Bár a szabad bizonyítás elve érvényesül, a hazai bírósági gyakorlatban létezik egyfajta erősorrend:

• Okirati bizonyítékok: Egy ügyvéd által ellenjegyzett szerződés vagy egy közjegyzői okirat a legerősebb fegyver. Ezekkel szemben szinte lehetetlen pusztán szóban bizonyítani az ellenkezőjét.
• Szakértői vélemények: Műszaki, orvosi vagy informatikai kérdésekben a bíróság a kirendelt szakértő szavára támaszkodik.
• Digitális bizonyítékok: Az e-mailek és Messenger-üzenetek ma már alapvetőek, de hitelességüket gyakran támadják, ezért fontos ezek szakszerű mentése.
• Tanúvallomások: Az emberi emlékezet csalóka, a tanúk elfogultak lehetnek. Ezért irodánk mindig azt javasolja: ne alapozza peres stratégiáját kizárólag tanúkra.

IV. A „szó elszáll” csapdája és a megelőzés

A legtöbb jogvita abból adódik, hogy a felek bíztak egymásban, és nem rögzítették írásban a megállapodásaikat. A jogi tudatosság ott kezdődik, hogy minden lényeges momentumról nyomot hagyunk. Egy telefonhívás után küldött rövid e-mail-visszaigazolás aranyat érhet egy későbbi elszámolási vitában.

V. Hogyan segíthet a Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda?

A peres képviselet nem a tárgyalóteremben kezdődik, hanem a bizonyítékok tudatos összegyűjtésével. Irodánk kiemelt tapasztalattal rendelkezik a Pest vármegyei bíróságok előtti eljárásokban, és segít ügyfeleinek:

• A per előtti bizonyíték-audit elvégzésében.
• A megfelelő okiratok és felszólító levelek megszerkesztésében.
• Hatékony peres stratégia kialakításában a Monori Járásbíróság, a budapesti kerületi bíróságok vagy a törvényszékek előtt.

Összegzés: Ne hagyja, hogy a jogos igénye elvesszen a bizonyítékok hiánya miatt. A bíróság előtt az igazság egy logikai láncolat, amelyet bizonyítékokkal kell összefűzni.

Kérdése van? Keressen minket bizalommal a drokros.com oldalon található elérhetőségeinken!

Időről időre felmerül a kérdés: valóban előfordulhat‑e, hogy egy nagykorú gyermeket a bíróság kötelez arra, hogy eltartsa idős szülőjét? A válasz röviden: igen, de csak kivételes esetben. A kötelező szülőtartás ugyanis nem automatikus kötelezettség, hanem szigorú feltételekhez kötött jogi lehetőség.

Mit értünk kötelező szülőtartás alatt?

A magyar jog a családtagok közötti tartási kötelezettséget rokontartás néven ismeri. Ennek keretében – végső megoldásként – a gyermek is kötelezhető lehet a szülő eltartására. A jogalkotó azonban nem abból indul ki, hogy a gyermek „átveszi az állam szerepét”, hanem abból, hogy valódi rászorultság esetén legyen jogi eszköz a megélhetés biztosítására.

Mikor lehet egyáltalán szó szülőtartásról?

A bíróság minden ilyen ügyben elsőként a rászorultságot vizsgálja. Szülőtartás csak akkor jöhet szóba, ha a szülő:

• önhibáján kívül nem képes magát eltartani,
• nem rendelkezik elegendő jövedelemmel vagy vagyonnal,
• és nincs más, sorrendben megelőző tartásra kötelezhető hozzátartozó.

Fontos hangsúlyozni:
az alacsony nyugdíj önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek köteles fizetni.

A gyermek helyzete legalább ilyen fontos

Gyakori tévhit, hogy a szülő igénye „felülír mindent”. Ez nem így van. A jog védi a gyermeket is. Nem kötelezhető tartásra az, akinek:

• a saját megélhetése kerülne veszélybe,
• kiskorú gyermekei eltartása elsődleges,
• jövedelmi és élethelyzeti körülményei ezt nem teszik lehetővé.

A bíróság nem várja el, hogy a gyermek saját családja rovására gondoskodjon a szülőről.

Mikor utasítja el a bíróság a szülő igényét?

Kiemelt jelentősége van az úgynevezett érdemtelenségnek. A szülő nem jogosult tartásra, ha korábban:

• súlyosan megszegte szülői kötelezettségeit,
• elhanyagolta vagy bántalmazta gyermekét,
• vagy a saját nehéz helyzetét kirívóan felelőtlen életvitellel idézte elő.

Ezek nem erkölcsi megítélések, hanem jogilag releváns kizáró okok.

Mi történik a gyakorlatban?

Bár a kötelező szülőtartás létezik, viszonylag kevés ügy jut el tényleges kötelezésig. Ennek oka, hogy:

• a rászorultság bizonyítása összetett,
• a gyermek anyagi helyzete gyakran kizárja a kötelezést,
• az eljárás hosszadalmas és költséges,
• sok esetben a vita mögött inkább családi konfliktus áll, mint valós megélhetési szükség.

A megállapítható tartás összege minden esetben egyedi mérlegelés eredménye, a gyakorlatban visszafogott összegek a jellemzők.

Hogyan előzhető meg a jogvita?

A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb szülőtartással kapcsolatos konfliktus:

• időben kért jogi tanácsadással,
• tudatos pénzügyi tervezéssel,
• és őszinte családon belüli kommunikációval megelőzhető.

Összegzés

A kötelező szülőtartás nem általános kötelezettség és nem fenyegetés. Egy végső jogi eszköz, amely csak szigorú feltételek mellett alkalmazható. Minden ügy egyedi, ezért az ilyen helyzetekben különösen fontos a személyre szabott jogi tájékoztatás.