Időről időre felmerül a kérdés: valóban előfordulhat‑e, hogy egy nagykorú gyermeket a bíróság kötelez arra, hogy eltartsa idős szülőjét? A válasz röviden: igen, de csak kivételes esetben. A kötelező szülőtartás ugyanis nem automatikus kötelezettség, hanem szigorú feltételekhez kötött jogi lehetőség.

Mit értünk kötelező szülőtartás alatt?

A magyar jog a családtagok közötti tartási kötelezettséget rokontartás néven ismeri. Ennek keretében – végső megoldásként – a gyermek is kötelezhető lehet a szülő eltartására. A jogalkotó azonban nem abból indul ki, hogy a gyermek „átveszi az állam szerepét”, hanem abból, hogy valódi rászorultság esetén legyen jogi eszköz a megélhetés biztosítására.

Mikor lehet egyáltalán szó szülőtartásról?

A bíróság minden ilyen ügyben elsőként a rászorultságot vizsgálja. Szülőtartás csak akkor jöhet szóba, ha a szülő:

• önhibáján kívül nem képes magát eltartani,
• nem rendelkezik elegendő jövedelemmel vagy vagyonnal,
• és nincs más, sorrendben megelőző tartásra kötelezhető hozzátartozó.

Fontos hangsúlyozni:
az alacsony nyugdíj önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek köteles fizetni.

A gyermek helyzete legalább ilyen fontos

Gyakori tévhit, hogy a szülő igénye „felülír mindent”. Ez nem így van. A jog védi a gyermeket is. Nem kötelezhető tartásra az, akinek:

• a saját megélhetése kerülne veszélybe,
• kiskorú gyermekei eltartása elsődleges,
• jövedelmi és élethelyzeti körülményei ezt nem teszik lehetővé.

A bíróság nem várja el, hogy a gyermek saját családja rovására gondoskodjon a szülőről.

Mikor utasítja el a bíróság a szülő igényét?

Kiemelt jelentősége van az úgynevezett érdemtelenségnek. A szülő nem jogosult tartásra, ha korábban:

• súlyosan megszegte szülői kötelezettségeit,
• elhanyagolta vagy bántalmazta gyermekét,
• vagy a saját nehéz helyzetét kirívóan felelőtlen életvitellel idézte elő.

Ezek nem erkölcsi megítélések, hanem jogilag releváns kizáró okok.

Mi történik a gyakorlatban?

Bár a kötelező szülőtartás létezik, viszonylag kevés ügy jut el tényleges kötelezésig. Ennek oka, hogy:

• a rászorultság bizonyítása összetett,
• a gyermek anyagi helyzete gyakran kizárja a kötelezést,
• az eljárás hosszadalmas és költséges,
• sok esetben a vita mögött inkább családi konfliktus áll, mint valós megélhetési szükség.

A megállapítható tartás összege minden esetben egyedi mérlegelés eredménye, a gyakorlatban visszafogott összegek a jellemzők.

Hogyan előzhető meg a jogvita?

A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb szülőtartással kapcsolatos konfliktus:

• időben kért jogi tanácsadással,
• tudatos pénzügyi tervezéssel,
• és őszinte családon belüli kommunikációval megelőzhető.

Összegzés

A kötelező szülőtartás nem általános kötelezettség és nem fenyegetés. Egy végső jogi eszköz, amely csak szigorú feltételek mellett alkalmazható. Minden ügy egyedi, ezért az ilyen helyzetekben különösen fontos a személyre szabott jogi tájékoztatás.

Az ingatlan vásárlása vagy bérlése során a birtokbaadás a folyamat egyik legfontosabb lépése, hiszen ekkor történik meg a tulajdonjog vagy a használat jogának átruházása. Azonban sokan nem fordítanak elegendő figyelmet ennek a lépésnek a részleteire, ami későbbi jogvitákhoz vezethet. Cikkünkben összegyűjtöttük, mire érdemes különösen figyelni az ingatlan birtokbaadásakor, hogy az átadás problémamentes és jogilag rendezett legyen.

Mit jelent a birtokbaadás?

A birtokbaadás az ingatlan tulajdonjogának vagy használatának jogilag rendezett átadása a vevőnek vagy bérlőnek. Ez történhet írásban vagy szóban, de minden esetben ajánlott hivatalosan, szerződésben rögzíteni. A birtokbaadás után az ingatlan jogilag az új tulajdonos vagy használó birtokába kerül.

Mire kell figyelni a birtokbaadás előtt?

1. Állapotátadás:
   • Ellenőrizni kell, az ingatlan állapotát.
   • Lehetőleg készíts fényképeket vagy videófelvételt az ingatlan jelenlegi állapotáról, hogy bizonyítékod legyen az átadás időpontjában.
2. Kisebb hibák és hiányosságok:
   • Jegyezd fel az esetleges hibákat, hiányosságokat
3. Felszerelés és tartozékok:
   • Ellenőrizd, hogy minden megállapodás szerinti felszerelés és tartozék jelen van-e (pl. kulcsok, berendezési tárgyak).
4. Dokumentumok és szerződések:
   • Győződj meg róla, hogy minden, a birtokbaadáshoz szükséges dokumentum (műszaki leírások, átvételi jegyzőkönyv) rendelkezésre áll.

Magának az átadásnak a menete és dokumentálása

• Átadási jegyzőkönyv készítése:
  Írásban rögzítsd az ingatlan állapotát, a felmerült hibákat, és az esetleges megegyezéseket. Ez megkönnyíti az esetleges későbbi jogviták rendezését.
• Fényképek és videók készítése:
  Minden, az ingatlan állapotáról készült kép vagy videó csatolható az átadási dokumentumhoz.
• Kulcsok átadása:
  Győződj meg arról, hogy minden szükséges kulcs átadásra került, és a birtok megnyitása zökkenőmentes.

Mire figyelj a birtokbaadás után?

• Átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírása
• Későbbi jogviták elkerülése érdekében kérd a jegyzőkönyv példányát
• Az ingatlan állapotát rendszeresen ellenőrizd a későbbiekben

Összegzés

A birtokbaadás során alapvető fontosságú, hogy minden részletet átbeszélj, és ezeket hivatalosan, írásban is rögzítsd. Ez megvéd téged az esetleges jogi problémákkal szemben, és biztosítja, hogy az ingatlan valóban átadásra került jogszerűen és problémamentesen.

Ilyen átadás átvételi jegyzőkönyvet találsz a honlapunkon is itt: https://www.drokros.com/letoltheto-anyagok/

A cég székhelye nem pusztán egy hivatalosan bejegyzett cím a cégjegyzékben. A székhely a vállalkozás „hivatalos otthona”, amelyhez több jogi kötelezettség is kapcsolódik. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a cégnek a székhelyén meghatározott iratokat és dokumentumokat kell őriznie és elérhetővé tennie.

📌 Jogszabályi háttér

A kötelezettséget a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (Ctv.) határozza meg.

• Ctv. 7. § (1) kimondja:
  „A cégnek a székhelyén kell biztosítania a jogszabályban előírt iratok elérhetőségét.”

Ez azt jelenti, hogy a hatóságok – például az adóhatóság (NAV) – ellenőrzés során jogosultak megnézni, hogy a kötelezően őrzendő iratok valóban rendelkezésre állnak-e a székhelyen.

📂 Milyen dokumentumokat kell a székhelyen tartani?

1. Cég alapító okirata, társasági szerződése, alapszabálya
   – Ezek a dokumentumok tartalmazzák a cég működésének alapvető szabályait.

2. Cégbírósági bejegyzést igazoló iratok
   – A cégkivonat, bejegyző végzés és minden, a cégnyilvántartással kapcsolatos dokumentum.

3. Hatósági engedélyek, működési engedélyek
   – Amennyiben a vállalkozás működéséhez speciális engedély szükséges (pl. vendéglátás, építőipar, gyógyszer-kereskedelem).

4. Könyvvezetéshez, számvitelhez kapcsolódó dokumentumok
   – Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) alapján ide tartoznak a főkönyvek, beszámolók, bizonylatok.
   – Ezek tárolhatók elektronikusan is, de a székhelyen biztosítani kell a hozzáférést.

5. Hatósági levelezések, hivatalos iratok
   – Minden olyan hivatalos irat, amely a céget érinti (pl. NAV-értesítések, bírósági iratok, önkormányzati határozatok).

6. Ügyvezetés, döntéshozatal dokumentumai
   – Taggyűlési jegyzőkönyvek, határozatok könyve, vezető tisztségviselő döntései.

⚖️ Miért fontos mindez?

• Jogkövetés: Ellenőrzéskor, ha a szükséges iratok nem elérhetők a székhelyen, a cég bírságot kaphat.

• Hitelesség: A székhelyen tartott dokumentumok igazolják a cég szabályos működését.

• Székhelyszolgáltatás esetén: ha a cég székhelyszolgáltatót vesz igénybe, akkor a szolgáltatónak kell biztosítania az iratok átvételét és őrzését – de a felelősség a cégvezetést terheli.

📝 Összegzés

Egy cég székhelyén nemcsak egy cégtábla kötelező, hanem a legfontosabb iratok elérhetősége is. A Ctv. 7. § előírásai alapján a hatóságok ezt ellenőrizhetik, és hiányosság esetén a cég bírsággal vagy akár törlés veszélyével is szembenézhet.

👉 A Dr. Ökrös Tamás Ügyvédi Iroda rendszeresen segít ügyfeleinek abban, hogy a székhelyszolgáltatás, az iratőrzés és a jogszabályoknak való megfelelés a lehető legbiztonságosabb legyen.

A korábbi blogokban kiveséztük az építési szabályzatokat, az OTÉK-ot és most eljutunk a helyi szintre.

A helyi építési szabályozás szerepe és fontossága kiemelt társasházak és ingatlanfejlesztések esetén.

Az építési szabályzatok, illetve helyi építési szabályozások kulcsfontosságú elemei az ingatlanfejlesztésnek és a városrendezésnek. Ezért fontos, hogy minden érintett pontosan tisztában legyen azokkal a jogi keretekkel, amelyek meghatározzák az ingatlanhasználat és az építkezés feltételeit.

A helyi építési szabályzat (röviden HÉSZ) a település önkormányzatának által készített jogi dokumentum, amely meghatározza az adott területen végzett építési tevékenység alapvető kereteit. A HÉSZ tartalmazhatja a zöldterületi előírásokat, a beépítési módokat, az övezeti besorolásokat, valamint az építmények maximális magasságát vagy kialakítását.

Miért elengedhetetlen a HÉSZ ismerete?

• Jogtisztaság: Az építési engedélyhez szükséges, hogy az építés megfeleljen a helyi szabályozásnak.
• Belső tartalom és költségvetés: A szabályozás ismerete segít a megfelelő tervek készítésében, költségvetés kialakításában.
• Kockázatok minimalizálása: Az építési engedély nélkül vagy nem megfelelően meghatározott szabályok szerint végzett munka jogszerűségi kérdéseket vethet fel, sőt végső soron jogi következményeket vonhat maga után.

Milyen lépések szükségesek az építkezés előtt?

1. Helyi építési szabályzat tanulmányozása: Az önkormányzat honlapján vagy az építési ügyintézőknél lehetőség van a HÉSZ megismerésére.
2. Ingatlan adottságainak elemzése: Meg kell határozni, hogy az ingatlan megfelel-e a tervezett tevékenységnek.
3. Engedélyek beszerzése: Amennyiben az építkezés megfelel a helyi szabályoknak, kérvényezni kell az építési engedélyt az illetékes hatóságtól.

Összegzés

A helyi építési szabályzat nem csupán formalitás, hanem alapvető jogi keret, amely biztosítja, hogy az ingatlanfejlesztés megfeleljen az adott település fejlesztési koncepciójának, és a környezethez illeszkedő módon valósuljon meg. Az ingatlan tulajdonosok és fejlesztők számára elengedhetetlen, hogy alaposan tanulmányozzák a helyi szabályozást, így elkerülve a jogi problémákat és a későbbi jogsértéseket.

Az OTÉK az Országos Építési Településrendezési Követelmények rövidítése. Ez egy jogi és szabályozási rendszer, amely meghatározza az ország területére vonatkozó építési, településfejlesztési és városrendezési követelményeket.

Mint ahogy korábban azt megírtuk az építési szabályzatokról szóló blogunkban, ez jelenti az országos szabályzási keretet, amit a helyi építési szabályzatok vetítenek le település szintjére.

Igazából ez egy jogszabály, aminek az értelmezése kapcsán érdemes minden esetben ingatlan szakjogász segítségét kérni.

Az OTÉK célja, hogy egységes és összhangban álló módon szabályozza az építészeti és településfejlesztési kérdéseket az egész országban.

Az OTÉK főbb jellemzői a következők:

• Általános keret: Az általános feltételeket és elveket tartalmazza, amelyek alapján a helyi szabályozások (HÉSZ) kialakításra kerülnek.
• Településfejlesztési irányelvek: Meghatározza a települések strukturális és funkcionalitási fejlődésének irányelveit.
• Építészet és építési szabályok: Rögzíti az épületek magasságát, méretét, elrendezését, és az építési típusokra vonatkozó általános követelményeket.

Miért fontos az OTÉK?

Az OTÉK az országos jogi keret, amely a helyi településrendezési és építési szabályozások alapját képezi. A helyi önkormányzatok a saját HÉSZ-ükben (helyi építési szabályzat) az OTÉK irányelvei és előírásai alapján alakítják ki a helyi szabályokat.

TEÁOR jelentése, szakmakódok

A TEÁOR mozaikszó a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere kifejezést takarja. Gyakorlatilag a gazdasági tevékenységek egységes osztályozásáról van szó, amely a közösségi szintű statisztikai adatok gyűjtésére, elemzésére és értékelésére szolgál. A TEÁOR uniós szinten is kiemelkedő szereppel bír, hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felel minden tevékenységért, ami a TEÁOR számokkal összefügg, többek között a szakmakódok közzétételéért, nyilvántartásáért vagy frissítéséért.

A KSH a magyarországi Uniós csatlakozás előkészítésére során adta ki a TEÁOR’03-at, amit a TEÁOR’08 váltott. A két kódrendszer közti különbségeket egy fordítótábla tartalmazza.  A TEÁOR kódok tulajdonképpen a NACE kódok hazai megfelelői – utóbbi az Európai Unió 1970-ben bevezetett saját szabványa. A rendszer legfontosabb módosítására 2006-ban került sor az 1893/2006/EK rendelet útján, amely verzió 2008. január 1-jétől a mai napig hatályos valamennyi tagállamra.

TEÁOR számok: milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk?

A TEÁOR számok osztályozásának alapjait korábban a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény rendezte, ami 1993 óta nem hatályos. Jelenleg a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, illetve az annak végrehajtásáról szóló 184./2017. (VII. 5.) Kormányrendelet az irányadó. A TEÁOR számok kapcsán azonban nagyobb jelentőséggel bírnak az úgynevezett Cégtörvény (cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) ide vonatkozó rendelkezései.

• A cégjegyzékben minden esetben rögzíteni kell a cég főtevékenységét, valamint annak további tevékenységi köreit a TEÁOR nómenklatúra szerinti jelölésével.
• A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles legalább a főtevékenységét megjelölni – erről a Cégbíróság bejegyzéskor értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). Természetesen nincs akadálya az egyéb tevékenységek alapításkori megjelölésének sem.
• Mind a főtevékenység, mind a további cég tevékenységi körök változását jelezni kell a NAV felé, azonban a soron következő változásbejegyzésnél az ügyvédnek aktualizálnia kell a létesítő okiratot. A szervezet elektronikus úton értesíti a Cégbíróságot, aki pedig hivatalból bejegyzi és közzéteszi a változásokat.

TEÁOR számok: hogyan épülnek fel?

A TEÁOR számok mindegyike egy betűből és négy számjegyből álló szakmakód szám. Az egyszerűség kedvéért vegyük példaként a jogi tevékenységet, amelyhez az M6910 TEÁOR kód tartozik.

• Az M betű a nemzetgazdasági ágazatot jelöli, ami jelen esetben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységre utal. Összesen egyébként 21 nemzetgazdasági ág létezik, melyeket A-tól U-ig jelölnek (oktatás (P), építőipar (F), vendéglátás (I), művészet (R) stb.)
• A 69-es szám a második szintre, vagyis az ágazatra vonatkozik – jogi, számviteli, adószakértői tevékenységre utal. Ide 88 ágazat sorolható, 01-től 99-ig számozva.
• A következő az alágazat jelölése. Példánkban ez a jogi tevékenységnek felel meg, amihez a 691-es szám tartozik.  Az első két szám utal az ágazatra, míg a harmadikat alágazatonként kell érteni (összesen 272 létezik belőlük). Vagyis itt válik el egymástól a jogi (691) és a számviteli, adószakértői tevékenység (692).
• Végezetül elérkeztünk a tevékenységi körök besorolásának legrészletesebb szintjéhez, a szakágazatokhoz. Esetünkben ez szintén a jogi tevékenység lesz, amelyhez a 6910-es szakmakód tartozik – a 0 arra utal, hogy nincsenek már további szakágazatok. Amint látható, nem minden alágazat oszlik tovább erre a szintre, de például az üzleti tanácsadáson (702) belül létezik PR, kommunikáció (7021) szakágazat.

Vállalkozás tevékenységi körök: fő- és kiegészítő tevékenységek

A cég tevékenységi körei között megkülönböztetünk főtevékenységet és kiegészítő tevékenységeket. Előbbi definíció szerint az a tevékenység, amelyik a cég összes hozzáadott értékéhez a legnagyobb mértékben járul hozzá. Fontos, hogy egy vállalkozásnak csak egyetlen főtevékenysége lehet, míg minden más TEÁOR számok közül választott tevékenység másodlagos vagy kiegészítő. Utóbbiból már többel is rendelkezhet egy cég – hogy pontosan mik lehetnek azok, azt a KSH szabályozza.

Tevékenységi körök bejegyzése

Minden cég esetében kötelező a főtevékenységének felvétele és bejegyzése alapításkor. Ehhez, valamint az esetleges módosításhoz is szükség van ügyvéd közreműködésére, miután bejelentési kötelezettséggel tartozunk a Cégbíróság felé.

Kiegészítő tevékenységet azonban bármikor fel lehet venni később is eljárási költség nélkül – csak jelezni kell igényünket a könyvelő felé, aki ez ügyben intézkedik a NAV-nál. Törvényileg nincs korlátozva a másodlagosan felvehető tevékenységi körök száma, azonban célszerű mindig olyat választani, amelyet az adott cég ténylegesen végez is.

TEÁOR számok: a számla

Sokszor merül fel a kérdés, hogy a kiállított számlán csak olyan tevékenységi kör szerepelhet-e, amelyet már a cég előzetesen felvett. Régebben a vállalkozások minden tevékenységi kört bejegyeztettek, hogy szabadon állíthassanak ki számlát – ez a gyakorlat viszont jelentősen megnehezítette a TEÁOR számok és kódrendszer eredeti célját. Manapság ez már nincs így, vagyis napjainkban bármely cég vagy vállalkozás kiállíthat számlát korlátozások nélkül olyan tevékenységi körről is, amellyel nem rendelkezik.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat sem végezni, sem pedig számlát kiállítani róluk. Ellenkező esetben ugyanis súlyos anyagi és jogi következményekkel kell szembenéznie az adott cégnek.

KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET A PERES ELJÁRÁSOK SORÁN

A büntető, polgári és közigazgatási perrendtartás egyaránt meghatározza azt, hogy az adott peres eljárásban mikor kötelező a jogi képviselet igénybevétele.

Kötelező jogi képviselet a büntetőeljárásban

A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha

• a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint, ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
• a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
• e törvény erről külön rendelkezik.

Kötelező jogi képviselet a polgári peres eljárásban

Főszabály szerint a peres eljárás során kötelező a jogi képviselet, kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező a jogi képviselet a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben – ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is –, valamint a járásbíróság hatáskörébe tartozó perrel összefüggő felülvizsgálati eljárásban az ellenkérelmet előterjesztő fél számára.

A járásbíróság hatáskörébe az alábbi ügyek tartoznak:

• azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható, kivéve
  • a szerzői jogi, a szomszédos jogi és az iparjogvédelmi perek,
  • a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perek,
  • a közérdekből indított perek,
  • a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek,
  • a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek,
  • a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek,
  • az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
  • a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek,
• a személyi állapotot érintő perek,
• a végrehajtási perek.

Ez azt jelenti, hogy kötelező jogi képviselet igénybevétele a polgári peres eljárás alábbi eseteiben:

• ha elsőfokon a Törvényszék jár el (munkaügyi perekben azonban nem kötelező a jogi képviselet),
• másodfokon a Törvényszék vagy az Ítélőtábla előtti eljárásban,
• másodfokon vagy felülvizsgálati eljárásban a Kúria előtt.

Kötelező jogi képviselet a közigazgatási peres eljárásban

A közigazgatási perek során kötelező jogi képviselet szükséges

• a Kúria előtt,
• azokban az ügyekben, amelyekben a Fővárosi Törvényszék a kizárólagosan illetékes:
  • a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével arra a jogvitára, amely
    • törvény eltérő rendelkezésének hiányában az önálló szabályozó szerv, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányzati főhivatal,
    • a vasúti igazgatási szerv,
    • a légiközlekedési hatóság és
    • a Magyar Nemzeti Bank

közigazgatási tevékenységével kapcsolatos,

• a minősített adatok megismerésével kapcsolatos jogvitára, valamint
  • a köztestület, annak szerve, illetve tisztségviselője közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogvita, a köztestület szervei, illetve tisztségviselői közötti jogvita, továbbá a köztestület, szervei, illetve tisztségviselői és a köztestület felett törvényességi felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló szerv közötti jogvita elbírálására.
• a közigazgatási szerződéssel kapcsolatos perben.

MILYEN EGYÉB ESETEKBEN KÖTELEZŐ JOGI KÉPVISELET IGÉNYBEVÉTELE?

A szerződéskötés szabályait a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi része tartalmazza. A legtöbben bele sem gondolnak abba, hogy a boltban a legegyszerűbb bevásárlás is szerződéskötésnek minősül. Az eladó eladja, a vevő pedig megveszi az árut, a szerződés pedig közöttük szóban jön létre. Ezek az úgynevezett szokásos mértékű vagy mindennapi ügyletek. Ezek mellett mind a Ptk., mind pedig más jogszabályok előírnak bizonyos ügytípusokat, melyek során kötelező jogi képviseletet igénybe venni.

Előzetes jognyilatkozat

Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére

• megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol;
• kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és
• meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.

Az előzetes jognyilatkozat nem szerződés, hanem egyoldalú jognyilatkozat. Az esete azonban annyiban speciális, hogy ha a nyilatkozattevő nem a gyámhatóság előtt teszi meg a nyilatkozatát, azt csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban teheti meg. Ez azt jelenti, hogy a két tanúval ellátott okirat és a saját kézzel írt okirat sem elfogadható erre az esetre.

Gazdasági társaságok és szövetkezetek alapítása és módosítása

Ez az egyik legtipikusabb és legtöbbek által ismert esetkör arra vonatkozóan, hogy mikor kötelező a jogi képviselet. A Ptk. szerint a gazdasági társaság létesítő okiratát, illetve a szövetkezet alapszabályát közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító kamarai jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A társaságok alapítása vagy módosítása során a cégbíróság előtti eljárásban is kötelező jogi képviselet igénybevétele.

Házastársi/élettársi tartás vagy gyermektartás egyszeri juttatással

A házastársak/élettársak vagy a szülők közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles házastárs/élettárs vagy szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.

Házastársak közötti szerződések

A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént.

Házastársi közös vagyon megosztása

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.

Házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés

A házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése

A házasulók vagy a házastársak/élettársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

A szülő egyedüli vagyonkezelői joga

A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők kölcsönösen vagy külön-külön meghatalmazást adhatnak egymásnak arra vonatkozóan, hogy a gyermek vagyonát az egyik szülő a másik helyett kezelje. A meghatalmazás akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Ingatlan-nyilvántartást érintő ügyek

A cégügyek mellett az ingatlanügyek a másik olyan terület, amelyről gyakorlatilag mindenkinek eszébe jut, hogy ingatlannal kapcsolatos szerződés esetén kötelező jogi képviselet ellátása. Adásvételi, ajándékozási, tartási vagy haszonélvezeti jogot alapító szerződések, termőfölddel kapcsolatos ügyek, társasház alapítása – ezek a mindennapi életben leggyakrabban előforduló és legtöbbek által ismert, ingatlant érintő ügytípusok, amelyek esetén elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés.

A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, kötelező jogi képviselet biztosítása.

Csődeljárás és felszámolási eljárás

Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtása tekintetében az adós részéről kötelező jogi képviselet szükséges.

A felszámolási eljárásban az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére meginduló eljárásban a kérelem benyújtása tekintetében a kérelmező részéről kötelező jogi képviselet igénybevétele.